Élethosszig tanulás mint alapkövetelmény

„A 21. század analfabétái nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, a tanultakat elfelejteni és újratanulni.” – fogalmazott Alvin Toffler, amerikai jövőkutató.

A technológiai és információs fejlődés már nem lineáris többé: amikor korábban a változások szelét emlegették, addig a fejlődés és a világ változása tornádóként ragadja magával az emberiséget, felforgatva maga körül mindent. Az információ-áradat már digitálisan ér el minket, gyakorlatilag az online-világban közel minden elérhető, elintézhető, megtanulható.
A mesterséges intelligencia alkalmas az ember által eddig felhalmozott tudás szintetizálására, keresésre, az algoritmusok képesek a tanulásra, problémamegoldásra. Az automatizálás és a robotika már nem csak az egyszerűbb feladatokat és munkafolyamatokat látják el.

S hogy mi az ember dolga most? A komplex, gondolkodást igénylő, kreatív feladatokra koncentrálni, vagy éppen a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt információk alapján komplex döntéseket hozni.

A sablonos és mesterséges kommunikáció világában empatikus és kreatív, együttérző emberként kommunikálni. Tehetjük mindezt úgy, hogy a technológiai fejlődés eredményeképpen az életszínvonalunk és életminőségünk nő, hiszen számos, egyszerű tevékenységet már a robotok, automaták végzik helyettünk – lássuk be, akár pontosabban, termelékenyebben.
Ezzel párhuzamosan a munkahelyek is megváltoznak. Szakmák tűnnek el, és újabb szakterületek jönnek létre. Ez a tény sokak számára félelmetesnek és fenyegetőnek tűnhet. De ha csak arra gondolunk, hogy a lovaskocsikat leváltották az autók, minek következtében kevesebben foglalkozhattak a lótenyésztéssel és a kádárok is kevesebb kereket gyártottak, viszont megjelentek a benzinkutak és az autószerelő műhelyek – azaz új szakmák, új munkahelyek teremtődtek.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a technológiai fejlődés következtében?

Sokan fenyegető veszélyként élik meg a munkahelyük lehetséges elvesztését, s akár tehetetlenül állnak és várnak. A mesterséges intelligencia és az öntanuló algoritmusok korában az ember személyiségi adatainak biztonsága foroghat kockán, és épp emiatt etikai kérdésekkel is kell foglalkozni. Ráadásul a technológia és a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése annyira gyors, hogy nem mindenki tud vele lépést tartani.
Az információs változás tehát kihat az élet minden területére: a munkától és a tanulástól kezdve a szórakozásig és a társadalmi kapcsolatokig.

Hogyan hat az információk exponenciális növekedése a társadalomra és a munkaerőpiacra?

Rövid idő alatt óriási mennyiségű, újabb és újabb információ keletkezik. Korábban elképzelhető volt, hogy a rendelkezésre álló információkat, tudást megszerezzük. Néhány generációval korábban még a „tanult”, „olvasott”, „művelt” jelzőkkel illették azokat, akik egy-egy tudományterület információit megismerték, megtanulták. Akkoriban szakkönyvek, lexikonok, antológiák és folyóiratok, tudományos publikációk jelentették a tudást.
Mára nehéz lépést tartani az interneten hozzáférhető számos – gyakran nem validált és akár meg is kérdőjelezhető – információval. Gyakorlatilag hatalmas mennyiségű adatról és tudásbázisról beszélünk, s elképzelhetetlenné válik, hogy bárki e teljes információtömeg birtokában legyen. Ráadásul ezekhez az információkhoz ma már bárki hozzáférhet egy egyszerű internetes kereséssel, s egyre kevésbé csak a kiváltságos szűk szakmai körök számára elérhetők: ezt szoktuk az információ demokratizálódásának nevezni.
Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy az információáradatból nehéz kiszűrni, hogy melyik információ valós, illetve hamis, hogy melyik fontos és melyik lényegtelen. Szükség van a kritikai érzékünkre és gondolkodásra, hogy ne vesszünk el az információk áradatában.
Mindezek a hatások, változások természetesen az élet egyik területét sem kímélik. Megváltozik tehát a munkaerőpiac.

Miért fontos, hogy életünk végéig tanuljunk?

A tanulás az a folyamat, amelyben az élőlény viselkedése a tapasztalat által módosul – fogalmaz a pedagógiai szakirodalom. A tanuláselméletek pontosan leírják az agyi folyamatokat, a memória működését. A tanulás mint tevékenység tudománnyá vált. Közérthetően fogalmazva: az új információk tárolásához az agy különböző típusú memóriákat hoz létre. A rövid távú memória néhány másodpercig vagy percig tartja meg az információt, míg a hosszú távú memória hosszabb ideig, akár egész életünk során is tárolhatja. A tanulás során létrejön az úgynevezett konszolidáció, mely a hosszú távú memória kialakulásához szükséges annak érdekében, hogy az új információt integráljuk a már meglévő tudásunkba. Ez a folyamat gyakran alvás közben zajlik, így bátran állíthatjuk, hogy a tanulás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás.
Ha tehát tanulunk, akkor ismereteink és tapasztalataink által alkalmazkodunk a változó világhoz. Ha nem tanulunk, akkor a világ elrohan mellettünk, és nem értjük, nem fogadjuk el, kizárjuk magunkat.

Mi az emberi motivációnk a tanulásra?

Melyik motiváció fakad az emberi belsőből, a lélekből, gondolatokból, és melyek a külső, gyakorlatilag kényszerítő tényezők? A belső motiváció a személyen belülről fakad, alapja a kíváncsiság, az érdeklődés, a személyes fejlődés iránti vágy, az önmegvalósítás és az önbecsülés növelése, a világ megismerésének igénye. Ezzel szemben a külső motiváció, ahogy az elnevezés is mutatja, kívülről érkezik: például a szülők, tanárok, társak elvárásai, a jó jegyek, a dicséret, a jutalom vagy a büntetés tartoznak ide.
Saját, gyermekkori élményeink és tanuláshoz kapcsolódó emlékeink meghatározóak teljes életünkben. Kisgyermekként hogyan fedeztük fel a világot? Miként fogadtuk be és tapasztaltuk meg a természet, a tárgyak működését és az emberek viselkedését? Megfigyeltük? Azonnal kipróbáltuk? Mindent megtudtunk róla, majd utánoztunk másokat?
Azután az iskolában a kíváncsiságunk és a fejlődés öröme hajtott-e minket? Esetleg a szülői elvárások miatt görnyedtünk a könyvek fölé? Tartottunk a tanárok véleményétől, és mindent megtettünk a kudarc elkerülésére?
Nos, ezek, a tanulással kapcsolatos mintázatok, emlékek, élmények és a tanulási módok rögzülnek, és csak nagyon tudatosan, hatalmas belső motivációnak köszönhetően változtathatunk rajta. Ám a lényeg az, hogy tudunk változtatni, melyet felnőttként vagy fiatal felnőttként döntésünk alapoz meg. A tudás élménye, a sikerélmény, a kíváncsiság, a célok megvalósítása, mások visszajelzése, elismerése óriási motiváló erővel bír.
Így felnőtt döntésünk az is, hogy életünk végéig tanuljunk. Hiszen a tanulás tapasztalás, megismerés, mellyel a számunkra eddig ismeretlen világot, témákat megismerhetjük, új, felidézhető ismereteket szerezhetünk meg, készségekkel gazdagodunk. A tanulás során változunk. Változik a világkép, a viselkedés, nő a teljesítmény. Azaz a változó világban a tanulással magunk is változhatunk, alkalmazkodhatunk. Csak rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan és a világ mely változó területével kívánunk lépést tartani. „A világban egyedül a változás állandó. Ha megrekedsz a saját nézeteidben, korlátozod önmagad és a fejlődésedet is.” Fogalmaz Lewis Howes, aki maga is futballjátékosból vált íróvá, üzletemberré és vezetői tanácsadóvá.

Az élethosszig tartó tanulás – Life Long Learning, azaz LLL

Motiváció 6 +1 pontban az élethosszig tartó tudatos fejlődés és tanuláshoz. Lehet, hogy most ébredsz rá a fontosságára. Az is lehet, hogy már úton vagy, de most tudatosodik, hogy ez mennyire fontos a változó világban. Lehet, hogy megszületik a megértés, hogy miért rekedsz egy munkakörben, pozícióban, miért nem halad a karriered. Netán csak fókuszálnod kell a megfelelő tanulási területre. Számos önreflektív kérdés születhet a következő mondatok alapján.

1. A gyors technológiai fejlődés, változás okán új szakmák születnek, mások pedig elavulnak. Az élethosszig tartó tanulás segít lépést tartani ezekkel a változásokkal és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A saját szakterületeden milyen változások mentek végig a karrierutad alatt? Hogyan tanultál eddig, hogy lépést tarts velük? Mi történik, ha nem haladsz a technológiai ismeretekkel? S mi a legjobb, ami történhet, ha a technológiában képzed magad?
2. Globalizáció, amely annyit jelent, hogy a világ egyre összetettebbé és összefüggőbbé, összekapcsoltabbá válik. A világ minden tájáról, országából származó emberek dolgoznak együtt egy csapatban, hoznak létre közös eredményeket, teljesítményeket. Az élethosszig tartó tanulás lehetővé teszi, hogy megértsünk más kultúrákat, nyelveket és gondolkodásmódokat, ami elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez a globális munkaerőpiacon. A saját munkaterületedre hogyan hat a globalizáció? Milyen nyelvek megtanulása segít abban, hogy megtaláld a helyed a nemzetközi csapatokban?
3. Ismeretrobbanás: Az információhoz való hozzáférés soha nem volt ilyen könnyű, mint ma. Az élethosszig tartó tanulás segít az információk szűrésében, értékelésében és a releváns tudás megszerzésében. Most csak gondold végig, mennyi időt töltesz a ’social media” fogságában, s mennyit a szakterületedhez illő információszerzéssel? Tetszik az eredmény? Ha nem, akkor milyen elhatározásod lesz, hogy módosítsd és a saját fejlődésed, előrelépés érdekében változtass a médiahasználaton? A friss ismeretek által hogyan tud javulni problémamegoldó képességünk?
4. Egyéni, személyes fejlődés, mert az élethosszig tartó tanulás nemcsak a szakmai, hanem a személyes fejlődést is szolgálja. Segít bővíteni a látókörünket, fejleszteni a kritikus gondolkodásunkat és a kreativitásunkat, valamint erősíti az önbizalmunkat. Az új dolgok tanulása és a személyes fejlődés növeli az élettel való elégedettséget. Ez a lehetőség hogy tetszik? Mennyire vonzó? Hogyan tudsz a változó világban a legjobb önmagaddá válni? A tanulással hogyan lesz a személyiségem sokszínűbb? Hogyan fog ez hatni az önbecsülésedre, önértékelésedre, magabiztosságodra?
5. Változó munkaerőpiac, karrierfejlesztés: Ahogy tapasztalhatod, a munkaerőpiac egyre rugalmasabbá válik: hibrid munkavégzés és home office, nemzetközi csapatok, remote vezetés. Ennek az a következménye, hogy a munkavállalóknak gyakran kell új készségeket elsajátítaniuk, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon. Az élethosszig tartó tanulás segít felkészülni ezekre a változásokra, hogy alkalmazkodhassunk a változó kihívásokra. Az új ismeretek és készségek gyakran magasabb bérezéshez is alapot adnak. A friss tudás, aktuális ismeretek hogyan könnyítik meg a karrierváltást? Mit is keresünk? Munkát, állást vagy kihívást? Hogyan tudunk az új tudás birtokában előrébb jutni a karrierlétrán, vagy a szakterületünkön horizontálisan elmozdulni, és gazdagabb, hozzánk jobban illő munkakört betölteni?
6. A társadalmi beilleszkedés, szociális kapcsolatok. Ugye, fontos az, hogy a környezetünkben levő emberek elfogadjanak, ugye fontos az elismerésük? Az élethosszig tartó tanulás segít fenntartani, szélesíteni a szociális és társadalmi kapcsolatokat és nem utolsósorban hozzájárul a közösség fejlődéséhez. A tanulás során új emberekkel ismerkedhetünk meg, akikkel szakmai és személyes kapcsolatokat építhetünk ki, mely által szélesedik a világlátás, aktivizálódnak a társadalmi, szociális, baráti kapcsolataink. Hogyan inspirál téged a barátaid fejlődése, tanulása? Te miként hatsz a tanulásról alkotott véleményeddel a világra?

+1 Egészséges öregedés.

Kutatások bizonyítják, hogy az öregedés a biológiai és genetikai aspektusok mellett nagyban függ a mentális és szociális aktivitástól. Mivel a tanulás stimulálja az agyat, hozzájárul az agyban levő idegi kapcsolatok, a szinapszisok képződéséhez, megállítva ezzel akár a neuronok pusztulását és a kognitív funkciók megőrzését. Az életkor előrehaladtával az agyi neurotranszmitterek működése is megváltozik, de tudatos „agymunkával”, gondolkodással, kognitív kihívásokkal mindez megelőzhető, lassítható. Milyen jó mód erre a tanulás!

Milyen kompetenciák szükségesek az élethosszig tanuláshoz?

Most fény derül arra, hogy nincs ebben semmi különleges. Olyan kompetenciákat kell mozgósítanunk, mint az anyanyelvi kommunikáció, az alapvető matematikai, logikai és természettudományos kíváncsiságunk. A nyelvi kompetenciák, az írás, olvasás, szövegértés és a gondolatok kifejezésének igénye támogat abban, hogy az idegen nyelvi kompetenciát is fejleszteni tudjuk. A kulturális és szociális kompetenciáink adnak hátteret ahhoz, hogy a világ színességét megtapasztalhassuk. Talán kicsivel több tanulást és tudatos használatot igényel a digitális és a technológiai kompetenciák elsajátítása. A munkaerőpiac vagy saját döntésünk időnként rákényszerít minket, hogy a vállalkozói kompetenciákat is. Akárhogy is nézzük, ezek nagy része tanulható, s a másik részéhez szükséges némi üzleti érzék.
Jó hír, hogy az emberi agy rendkívül hatékony. Az agyunk képes hatalmas mennyiségű információt feldolgozni, és rendkívül gyorsan tanulni. Azonban az agyunk szelektív is, azaz nem minden információt egyenlő mértékben dolgoz fel, hanem szűr, és a legfontosabbnak ítélt információkra koncentrál. Ismét jó hír, hogy az agy plasztikus. Ez azt jelenti, hogy az agy képes átalakulni és a neuoronok között új összeköttetést, azaz új szinapszis-kapcsolatokat kialakítani, így a feldolgozási kapacitás is pozitív irányban változhat az élet során. Tehát amikor új információkat tanulunk, az agyunkban új idegi kapcsolatok alakulnak ki, vagy a meglévők erősödnek. Ez a folyamat a neuroplaszticitásnak köszönhető.
Természetesen a tanulás hatékonysága és sikere sok tényezőn múlik. A saját motivációnkon, a saját tanulási stílusunkon, módszereinken, koncentrációs képességeinken, érzelmi állapotunkon, de a tanulandó információk komplexitása is befolyásolja. Mindez nem lehetséges nyitottság és kíváncsiság nélkül. Szükségeltetik még némi bátorság, alázat, hogy ha megakadunk, segítséget is kérjünk.
Ahogy már korábban is szó volt róla: a tanulás során a hatalmas információmennyiségben soha ne adjuk fel a kételkedést és a kritikai gondolkodást. Ráadásul szelektálnunk is kell: mi a fontos, mi kevésbé az, és mely információk teljesen érdektelenek számunkra?

Milyen lehetőségeink vannak az élethosszig tartó tanulásra?

Első helyen szerepel a formális oktatás. Egyetemi tanulmányok, szakképzések, tanfolyamok sokasága áll rendelkezésre. Talán még a munkahelyünk is támogat minket egy tanulmányi szerződéssel.
A következő lehetőség az informális tanulás. Online kurzusok, könyvek olvasása, workshopokon való részvétel, de akár az önkéntes munka is ide sorolható. Mindezek a szabadidő értékes eltöltési módjai.
Következzenek a hobbik és érdeklődések. Új hobbik kipróbálása, nyelvtanulás, művészeti tevékenységek mindig megmozgatják az emberi agyat akkor is, ha manuális tevékenységbe kezdünk.
Munkahelyen a mentori programok nyújtanak fejlődési, tanulási lehetőséget, de akár kérhetünk coachingot is, hogy feltárjuk, miben szükséges fejlődnünk a munkahelyi előrelépéshez vagy a szaktudás mélyítéséhez.

Hogyan lehet hatékony a tanulás?

A hatékony tanuláshoz fontos figyelembe venni saját preferenciáinkat és saját tanulási stílusunkat is. Vizuális, auditív vagy kinesztetikus (cselekvő) típusúak vagyunk-e? Milyen emlékeink vannak, hogyan tanultunk kisdiákként a legjobban? Elolvastuk? Meghallgattuk? Kipróbáltuk? Milyen környezetben tanulunk a leghatékonyabban? Milyen időközönként van szükségünk szünetre? Milyen hosszan vagyunk képesek fókuszálni?
Az érzelmi bevonódás és a személyes elköteleződés nagyon fontos. Ha érzelmileg kötődünk a tanulandó információhoz, akkor jobban megjegyezzük. Érdemes tehát a tanulás előtt felnőtt fejjel arra gondolni, hogy miként lesz ez hasznos saját fejlődésünkért, milyen személyes emlék vagy jövőben remélt vágy kapcsolódik a témához.
Az aktív tanulás növeli a hatékonyságot. Nem elég csak passzívan befogadni az információt, sokkal gyorsabb és mélyebb a hatás, ha aktívan részt veszünk a tanulási folyamatban. Ide tartozik a jegyzetelés, a kérdések feltevése, a magyarázatok keresése, vagy akár a tanultak elmesélése, átadása másoknak.
Növeli az egyéni motivációt és a tanulás melletti elköteleződést, ha hasonló érdeklődésű emberekkel, kollégákkal együtt tanulunk. Így a közösségi élmény mellett támogatást, motivációt kaphatunk.
A felületes tanulással szemben a mélytanulás arra törekszik, hogy megértsük az összefüggéseket, a mögöttes okokat, és ne csak a tényeket, adatokat memorizáljuk. Az ismétlés a tanulás egyik alapvető eleme. Az úgynevezett időszakos ismétlés módszer szerint az információt nem egyszerre, hanem több alkalommal, egyre hosszabb időközönként ismételjük meg. Ez segít az információk hosszú távú megjegyzésében és az információ már meglevő ismeretanyaghoz kötésében.
A tanulás támogatásában a rendelkezésünkre álló okos-eszközök hatalmas támogatást adnak. Nem kell többé csak a könyvek, könyvtárak tartalmaira támaszkodni, hiszen a tanulási stílusunknak megfelelő, akár játékosított (gamicifacion) tartalmak is élményszerű tartalommal, applikációkkal, programokkal zsebelhetjük be a tudást.