A fenntarthatósági követelményeknek az Európai Unión belül egyre több vállalatnak kell megfelelnie, ehhez kapcsolódóan pedig jelentést kell készíteniük. Az ESG-elvárások egyre szorosabban beépülnek a vállalatok irányítási és kontrolling folyamataiba. A cikk bemutatja, mely fenntarthatósági és ESG-KPI-k alkalmasak valódi teljesítménymérésre, és hogyan integrálhatók hatékonyan a meglévő kontrollingrendszerekbe.
A keretrendszer elnevezése ESG, ami egy angol mozaikszó, az Environmental (környezet), Social (társadalom) és Governance (irányítás) alkotóelemekből áll össze. A fenntarthatósági jelentéstétel a logisztikai ágazatot is érinti, amely formálja a szokásos kontrolling riportrendszereket, hiszen a környezeti, társadalmi és irányítási mutatókat be kell építeni. A következőkben bemutatom, hogy milyen KPI-ket érdemes használni, illetve, hogyan építhetők be a kiválasztott KPI-k a meglévő kontrollingrendszerbe.
Az ESG egyik fontos keretrendszere az EU taxonómia. Ez egy 2022 óta alkalmazandó fenntarthatósági kritériumrendszer, amely azonosítja a vállalatok tevékenységének fenntarthatóságát, illetve az árbevételük és a költségeik fenntarthatónak számító részarányát is. A CSRD, azaz Corporate Sustainability Reporting Directive a 2024. üzleti évre vonatkozóan, azaz 2025-től vált kötelezővé. Ez egy fenntarthatósági riporting keretrendszer, több helyen ESG-riportingként is hivatkoznak rá, gyakorlatilag a vállalatoknak ez alapján kell a működésüket és annak hatását bemutatniuk a környezetre, klímaváltozásra és azt is ki kell emelniük, hogy milyen kockázatokkal kell megküzdeniük a fenntarthatóság kezelésének érdekében.
A jogszabályok először a legnagyobb cégekre váltak kötelezővé, majd a rendszer a kisebb cégek számára is kötelező lett, illetve kötelezővé válik az elkövetkezendő években. Így elérik azt, hogy egyre nagyobb körben kötelező legyen a fenntarthatósággal foglalkozniuk a vállalatoknak.
2022-től, azaz a 2021. évre vonatkozóan először
- a tőzsdén jegyzett cégek és
- az 500-nál több munkavállalót foglalkoztató cégek,
- illetve a 40 millió euró árbevétel felettiek vagy a 20 millió euró feletti mérlegfőösszegű vállalatokra terjedt ki.
2025-től, azaz 2024. évre vonatkozóan a következővel egészítették ki
- bankok, biztosítók.
2026-tól, azaz a 2025. évre vonatkozóan már kötelezővé válik a feltételek közül legalább kettő együttes teljesülése esetén
- minimum 250 fő munkavállaló,
- minimum 40 millió euró árbevétel,
- minimum 20 millió euró mérlegfőösszeg.
2027-től, azaz a 2026. évre vonatkozóan a
- tőzsdén jegyzett KKV-k
- egyszerűsített elvárásoknak kell megfelelniük, bizonyos esetekben még mentességet is szerezhetnek.
2029-től, azaz a 2028. évre vonatkozóan
- EU-n kívüli nagyvállalatok, amelyek konszolidáltan több, mint 150 millió euró éves árbevételt termeltek az Unióban, illetve rendelkeznek a küszöbértékeket meghaladó leányvállalattal, esetleg fiókteleppel.
A fenntarthatósági szempontok nem csak a jogszabályi kötelezettségek miatt fontosak, a friss munkaerő számára (Y generáció) abszolút szempont a fenntarthatóság növelése, azaz vonzó egy fiatal számára a fenntartható munkahely. Nem csak a munkavállalók, de a tőkepiac számára is fontos, egyre több befektető várja el a fenntartható működést és az erről való riportolást, részben azért, mert magasabb hozamot remélnek. A harmadik oldal a piac és az ügyfelek, hiszen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a vásárlók döntését befolyásolja, hogy a termék vagy a vállalat fenntarthatósága milyen szintű.
Rátérve a KPI-kre, kiemelten fontos a megfelelő KPI-k kijelölése, mert rendelkezhetünk akármilyen jó fenntarthatósági tervvel, ha emellé rossz KPI-rendszert állítunk fel, akkor valószínűleg a tervet nem fogjuk tudni teljesíteni. A rendszeres nyomonkövetés, teljesítménymérés elengedhetetlen része a fenntarthatóság javításának.
Az alábbiakban 5 olyan KPI-t sorolunk fel, amely bármely vállalkozás számára fontos lehet a fenntarthatóság szempontjából:
- Szén-dioxid kibocsátás
Ezzel mérhetővé válik az üvegházhatású gázok kibocsátása, mégpedig 3 forrásból: közvetlen működésből, vásárolt energiából, illetve értéklánc-tevékenységből. Fontos egyrészt a környezeti hatása miatt, másrészt pedig üzleti kockázatot is csökkenthetünk vele, hiszen a globálisan szigorodó szabályozások miatt a vállalatokat rákényszerítik a dekarbonizációra.
- Energiafogyasztás (kWh, esetleg MJ)
Teljes energiafelhasználás, ami a létesítmények, eszközök, folyamatok fogyasztásából áll össze. Ezt kezelhetjük telephelyenként, esetleg termékekre bontva is. Amennyiben ezt választjuk az egyik KPI-nak, úgy nem csak a környezeti hatást tudjuk kedvezőbbé formálni, de költséget is lehet csökkenteni.
- Vízfelhasználás (m3)
Egyaránt mérhető az elfogyasztott és a kibocsátott víz is. A világszerte problémát okozó vízkockázat miatt előnyös, ha a vállalat vízfelhasználását minimalizáljuk. Egyre több helyen fordul elő átmeneti vízkorlátozás. A KPI segítségével felmérhetjük, hogy melyik telephely vagy eszköz használja a legtöbb vizet, majd ennek csökkentésén tudunk dolgozni.
- Hulladékkeletkezés (tonna)
Ismét egy kézzelfogható KPI. Ide értjük a normál hulladékon kívül a veszélyes és az újrahasznosítható hulladékot is.
- Ellátási lánc fenntarthatósági pontszám
A beszállítói környezet összpontszáma. Azon túl, hogy akár a példákban említett KPI-k közül, akár egyéb lehetőségek közül választunk, fontos az is, hogy a mérések gyakoriságát meghatározzuk. az ESG KPI-ket többnyire elegendő havi rendszerességgel vizsgálni. Lehetőség szerint 5–10 mérőszámnál többet ne jelöljünk ki, mert a vizsgálatok során el fogjuk veszíteni a valódi fókuszt.
A szerző kontrolling szakértő.
