Az árfeltüntetés és az akciózás jelentős szerepet játszanak a fogyasztói ügyleti döntések kialakításában. Fontos, hogy jogszerűen, megtévesztés nélkül történjen az árak meghatározása és az árcsökkentés a webáruházakban is, ezért folyamatos e terület hatósági ellenőrzése.
Előzetes tájékoztatási kötelezettség pontosítása
Van egy fontos változás, amely már 2026. január 1-jétől hatályos, de a webáruházakat működtető vállalkozások könnyen elfeledkezhetnek a módosítás beépítéséről, mert látszólag kicsi változás. De a jogsértés és jogviták elkerülése érdekében nagyon is jelentős az év elején bővült előzetes tájékoztatási kötelezettség.
A webáruházak kötelesek előzetesen tájékoztatni a fogyasztót az áru értékcsökkenéséért fennálló felelősségéről. A 45/2014. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének i) pontja határozza meg azt, hogy az elállási jog körében miről kötelező előzetesen tájékoztatnia a vállalkozásoknak a fogyasztókat.
2026. január 1-jétől a webáruházat üzemeltetők kötelesek az elállási jogról szóló tájékoztatásukban arra is kitérni, hogy a fogyasztó felelősséggel tartozik az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért. Ez azt jelenti, hogy a webáruházak ÁSZF-ének tartalmaznia kell az erre vonatkozó figyelmeztetést is.
Az elállási funkció alkalmazása 2026. június 19. napjától a webáruházakban
A jelenleg hatályos kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó az elállási jogát a nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az elállásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. Ennek megfelelően a webáruházak kötelesek a fogyasztókat tájékoztatni a kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozat-mintáról, de ezen kívül bármely más formában el kell fogadni a fogyasztók elállási szándékának jelzését. 2026. június 19-ig e tekintetben erre vonatkozik a kötelezettsége a webáruházakat működtető vállalkozásoknak.
Azonban a 2026. június 19-től az eddigiek mellett az elállási funkció használatával online is lehetőséget kell biztosítania minden webshopot üzemeltetőnek arra, hogy a fogyasztónak minősülő vásárlók jelezzék elállási szándékukat. A jogszabály szövege a hatályba lépést követően ezt tartalmazza majd: „Az elállási funkciót a vállalkozás az „elállás a szerződéstől” szöveggel, jól látható és a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető módon az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetővé teszi. A fogyasztó az elállási nyilatkozatot az (1a) bekezdésben szereplő adatok kitöltését követően az „elállás megerősítése” szöveggel ellátott megerősítő funkció használatával küldi el a vállalkozásnak.” Az online vállalkozásoknak olyan elállási funkciót kell biztosítania a fogyasztó számára, amelyet könnyen megtalál, tehát azt jól láthatóan kell elhelyezni az online felületen, és azt a fogyasztó számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
Az elállási funkció bevezetésének célja, hogy a fogyasztók online elállási nyilatkozatot tudjanak küldeni a webáruházat működtető vállalkozás részére. A vállalkozások az elállási nyilatkozati forma esetén is kötelesek lesznek arra, hogy az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt küldjenek a fogyasztónak, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját.
Árfeltüntetés és árcsökkentés ellenőrzése
Különösen a karácsony előtti időszak, valamint a Black Friday és a Cyber Monday idején élénkül meg a fogyasztók és a vállalkozások aktivitása, mivel mindkét fél a számára legkedvezőbb vásárlási, illetve értékesítési feltételek elérésére törekszik. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában, ennek keretében a webáruházak árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatait vették górcső alá, különös tekintettel a „fekete péntek” időszakra. Az ellenőrzés eredményéről szóló nyilvános tájékoztató tanulságos lehet minden webáruházat működtető vállalkozás számára.
Ez úgynevezett sweep vizsgálat volt, amely azt jelenti, hogy az ennek keretében történő ellenőrzések nem minősülnek hatósági eljárásoknak, így nem is állapítják meg a jogsértések bizonyított elkövetését. A vizsgálatokban részt vevő hatóságok azonban kivizsgálhatják a hatáskörükbe tartozó észlelt jogsértéseket, így az NKFH az illetékes kormányhivatallal együttműködve már intézkedett a szükséges eljárások megindításáról.
A 314 vizsgált kereskedőből legalább 30% esetében egyértelműen megállapítható volt az akciók jogellenes, megtévesztő feltüntetése.
Ezen felül a kereskedők:
- több mint harmada alkalmazott ár-összehasonlításokat, melyek jelentős része zavaros és átláthatatlan volt;
- közel ötöde helyezett nyomást a fogyasztókra sürgető üzenetekkel,
- és mintegy 10%-a alkalmazott ún. csepegtető árazást.
A csepegtető árazás (angolul drip pricing) egy olyan értékesítési trükk, amikor a vásárló először egy alacsony árat lát, majd a vásárlási folyamat során folyamatosan újabb költségek „csöpögnek hozzá”.
Magyarországon 2022. május 28. óta szigorúbb jogszabályi elvárások vonatkoznak az árfeltüntetési gyakorlatokra. A kereskedőknek egyértelműen világossá kell tenni a fogyasztó számára, hogy mi volt az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár, és ehhez képest mekkora a kedvezményes ár.
Az európai szintű vizsgálatban magyar részről a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), valamint a Gazdasági Versenyhivatal vett részt. A két hatóság összesen 10 népszerű online kereskedő oldalát tekintette át, valamint – egy erre a célra kifejlesztett informatikai eszköz segítségével – egyes termékek árváltozásait az egész sweep ideje alatt nyomon követte.
A közös vizsgálat során a hatóságok két kereskedőnél azonosítottak megtévesztő akciózási gyakorlatokat. A kereskedők többek között elmulasztották feltüntetni a korábbi legalacsonyabb árat, egyes esetekben pedig, bár tüntettek fel legalacsonyabb árat, az nem a megelőző 30 nap ténylegesen legalacsonyabb ára volt. Az egyik kereskedő esetében aggályos gyakorlatként jelent meg továbbá, hogy a honlapján meghirdetett akció azonnal újra kezdődött az eredetileg meghirdetett zárónapot követően.
Fontos tudni, hogy a 2026-ban is szerepel az NKFH Ellenőrzési és vizsgálati programjában az online értékesítés átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, a kuponos és „fekete pénteki” akciók ellenőrzése, tehát számítani kell hatósági ellenőrzésekre, valamint fogyasztói bejelentésre is indulhat ellenőrzés a vállalkozással szemben.
A szerző fogyasztóvédelmi szakjogász.
