A rózsaszín TB kiskönyv korszaka lezárul: 2026-tól az elektronikus rendszer veszi át a helyét. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent a váltás a foglalkoztatóknak és a biztosítottaknak, és hol bukhat el a gyakorlatban a rutinszerű ügyintézés.
2026. január 1-jével kivezetésre került a papír alapú, rózsaszín TB kiskönyv, hivatalosabb nevén „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány. A társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztatók számára ettől az időponttól kezdve elérhetővé vált egy új elektronikus felület, amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatók számára ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. A biztosítottak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által üzemeltetett Biztosítási jogviszony lekérdező felületen tudják a jogviszony történetüket megtekinteni, valamint 2026. január 1-jétől a Betegéletút szolgáltatás keretében a 2023. december 31-ét követően folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra, és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat is le tudják kérdezni. Sokáig várni kellett a gyakorlati részletszabályok megismerésére. A foglalkoztatók e-TB kiskönyv bevezetésével kapcsolatos feladatairól, illetve az elektronikus felület használatáról a karácsonyi ünnepek előtt jelent meg két tájékoztató. Jelen írásunkban a közzétett gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze.
Mi lesz a papír alapú, rózsaszín TB kiskönyvekkel?
A foglalkoztatónál lévő papír alapú TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni. Postai megküldés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén az ügyfél aláírásával kerül igazolásra, hogy átvette a papír alapú TB kiskönyvet. Amennyiben a papír alapú TB kiskönyv átadása meghiúsul, vagyis a foglalkoztató nem tudja azt eljuttatni a biztosított részére, úgy a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a papír alapú TB kiskönyvet. Ez a kötelezettség tehát valamennyi foglalkoztatót terhel, függetlenül attól, hogy társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik-e vagy sem.
A biztosított a részére átadott papír alapú TB kiskönyvet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
Ha a biztosított a papír alapú TB kiskönyvben olyan biztosítási jogviszonyt talál, amelyet a Betegéletút szolgáltatás felületén található elektronikus, közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz, úgy a hiányzó biztosítási jogviszonyait illetően okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztatók terheinek csökkentése
Az elektronikus lekérdezési felület a személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpont alatt érhető el, és kizárólag a Rendelkezési Nyilvántartásban tett meghatalmazás birtokában használható, amelynek megtételéhez a tájékoztatók lépésről-lépésre útmutatót adnak.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók 2026. januárt 1-től kizárólag azon biztosítottak vonatkozásában kérdezhetnek le az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, valamint a baleseti táppénz elbírálása érdekében az e-TB kiskönyv felületéről adatokat, akik az e-TB kiskönyv felületre történő bejelentkezéskor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek.
Így a társadalombiztosítási kifizetőhelyek 2026. január 1-jétől a biztosítási jogviszony megszűnését követően egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt (a továbbiakban: passzív ellátások) nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak. A passzív ellátások elbírálására, folyósítására 2025. december 31-ét követően kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak lesz hatásköre, így a kifizetőhelyeknek megszűnik a passzív ellátások jelentési kötelezettsége a NEAK felé.
Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre vonatkozó adatokat kell beszereznie, és az elektronikus felületre történő bekérdezés eredménye sem elegendő a kérelem elbírálásához, akkor a kifizetőhely a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz fordulhat megkereséssel a hiányzó adatokért. A kormányhivatal a kifizetőhely megkeresésére adatszolgáltatást teljesít.
Az e-TB kiskönyv felület használata
Belépést követően a cégválasztó segítségével meg kell adni a foglalkoztató céget, a lekérdezéssel érintett személy pedig TAJ számával kereshető ki. Dátumtól dátumig be kell még állítani, hogy a biztosítási jogviszony, valamint a pénzbeli ellátási adatokat mely időszakra szeretnénk lekérni. Alapértelmezetten, ha dátum nem kerül megadásra, a biztosított személy összes jogviszonya megjelenítésre kerül. Ezen adatok megadását követően a jogviszony adatok, valamint az ellátás adatok a „Lekérdezés” gombra kattintással kérdezhetők le.
A jogviszony adatok nemcsak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyokat, hanem a Tbj. 22. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosító időszakokat is tartalmazzák az adott személy vonatkozásában (például a gyermekgondozást segítő ellátás, a nyugellátás, az egészségügyi járulék fizetési kötelezettség, a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz).
Az „Ellátás adatok” menüpont alatt az adott személy egészségbiztosítási pénzbeli ellátási adatai láthatók 2024. 01. 01-től.
A lekérdezések során a biztosított alábbi személyes adatai jelennek meg:
- biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
a biztosított jogviszonyai vonatkozásában - a foglalkoztató neve, adószáma,
- jogviszonyának jogcímkódja,
- jogviszonyának időtartama,
- jogviszonya szünetelésének időtartama,
- jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
- jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
- a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan az ellátás jogcíme,
- az ellátás folyósításának időtartama,
- az ellátás naptári napi alapja,
- az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
- a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
- a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
A megjelent adatok közötti kereséshez, szűréshez gyakorlati tippeket is adnak a tájékoztatók.
A NEAK azt javasolja, hogy a kérelem elbírálása során figyelembe vett adatok későbbi (például kormányhivatali ellenőrzés során történő) rekonstruálhatósága érdekében célszerű az adatokat tartalmazó irat papír alapon vagy elektronikus formában történő megőrzése. Az Excel táblázatban szereplő adatok saját bérszámfejtő programba történő importálásra is alkalmasak megfelelő fejlesztéssel.
A passzív ellátások 2026. január 1-jét követő elbírálásának útmutatói
A II. pontban említésre került, hogy az e-TB kiskönyv bevezetésével járó változásként a társadalombiztosítási kifizetőhelyek 2026. január 1-jétől a biztosítási jogviszony megszűnését követően egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt, azaz passzív ellátásokat nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Magyar Államkincstár ehhez is készített iránymutatást, mivel attól függően, hogy a biztosítási jogviszony az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor/elbírálásakor, vagy már a folyósítás alatt szűnik meg, más-más eljárást kell követni.
A biztosítási jogviszony a kérelem benyújtásakor/elbírálása alatt szűnik meg
Amennyiben a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet a biztosított a biztosítási jogviszony megszűnését követően nyújtotta be, vagy a jogviszony a kérelem elbírálása alatt szűnt meg, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan elektronikusan nyújthatja be a kérelmet.
A biztosítási jogviszony az ellátás folyósítása alatt szűnik meg
Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal rendelkező érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt az egészségbiztosító folyósítja tovább. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal az egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti. Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő napon a biztosított újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a baleseti táppénzt ugyanazon szerv szünteti meg, aki addig azt folyósította. A keresőképtelenség fennállása esetén a biztosított az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján ismételten jogosulttá válhat baleseti táppénzre.
Amennyiben tehát a passzív jogon történő folyósítás már a 2025. év folyamán elkezdődött, az ellátásokat a kifizetőhely 2025. december 31-ig folyósíthatja, majd a folyósítást át kell adnia a székhelye szerint illetékes vármegyei, fővárosi kormányhivatal részére a SZÜF-ön közzétett űrlap beküldésével. Tehát a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj esetén utoljára a 2026. januári bérfizetési napon utalhatja a kifizetőhely a 2025. december 31-ig szóló ellátást, baleseti táppénz esetén pedig a 2025. december 31-ig szóló keresőképtelenségi időszakra vonatkozóan történhet utalás.
A szerző ügyvéd
