A digitális világ térhódításával egyre többen szereznek jövedelmet úgy, hogy szolgáltatásaikat különböző internetes felületek, azaz platformok, applikációk közvetítésével juttatják el felhasználóikhoz, nézőikhez. Az elektronikus felületeken keresztül szerzett bevétel után számlát kell adni és azt a személyi jövedelemadó bevallásban valamint áfabevallásában is szerepeltetnie kell.
A címben jelölt körbe tartoznak azok a szolgáltatások, amelyeket nem virtuálisan, hanem a fizikai valóságban nyújtanak, viszont minden esetben egy platform, applikáció, internetes felület közvetítésével történik. Hangsúlyozni kell, hogy a platform tulajdonképpen összekötőként működik a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője között. Ebből következik, hogy a szolgáltatás nyújtója ilyenkor a platformmal áll szerződéses jogviszonyban.
Ez a tevékenység többféle formában végezhető:
- adószámos magánszemélyként – akár kiegészítő tevékenységként, tehát munka mellett,
- egyéni vállalkozóként, valamint
- cégként.
Adószámot mindenképpen ki kell váltani, ha pedig a tevékenység megrendelője, azaz az applikáció, platform üzemeltetője az Európai Unióban telepedett le, akkor közösségi adószámra is szükség van.
A magánszemélyként szerzett ilyen típusú jövedelem önálló tevékenységként adózik, erről az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallást benyújtani.
Az adószámos magánszemélynek a szolgáltatásnyújtás után – ha nem választott alanyi áfamentességet – az áfát is be kell vallania és fizetnie.
Abban az esetben, ha valaki egyéni vállalkozóként, cégként végzi ezt a tevékenységet, akkor a választott adózási módja szerint adózik.
Magánszemélyként jövedelemnek minősül a bevétel, csökkentve azt a költségekkel. Ezt kétféle módszerrel lehet meghatározni:
- tételes költségelszámolással – a kiadásokról szóló számlák alapján, vagy
- 10 százalékos költséghányaddal – a jövedelem ilyenkor a bevétel 90 százaléka.
Lényeges kiemelni azt, hogy a bevétel ellenőrizhető a banki átutalásokból, hiszen a platformüzemeltető bankszámlára utalja a szolgáltatás közvetítői díjjal csökkentett összegét.
Az ’influenszerek’ adózása
Egyre többször ismétlődő kérdés, hogy milyen adókötelezettség terheli a bizonyos applikációk igénybevételével, különböző platformokon (pl. YouTube, OnlyFans és ehhez hasonló platformok által közvetített szolgáltatás stb.) történő megjelenéssel megszerzett, vagy influenszerként folytatott tevékenységből származó bevételre szert tevő magyarországi felhasználókat, hogyan kell megállapítaniuk a megszerzett jövedelmet, milyen formában végezhető a tevékenység.
A válasz megadásához elöljáróban fontos kiemelni, hogy rendkívül sok, eltérő szolgáltatást nyújtó tartalomszolgáltató platform létezik, változatos tevékenységi körrel. Az adott tevékenységgel kapcsolatban felmerülő adózási kérdés esetén elsőként érdemes áttekinteni a konkrét platform adózási rovatát.
Jelen válasz az elektronikus felületeken keresztül történő munkavégzéseken belül azon tevékenységekkel foglalkozik, amelyek esetében a platform (internetes felület) mint egy összekötőként összekapcsolja a szolgáltatás nyújtóját a szolgáltatás tényleges felhasználójával úgy, hogy a szolgáltatás nyújtója a platformnak nyújtja a szolgáltatását.
Adójogi szempontból a magánszemélyek részéről ezt egy bizonyos fajta aktivitást igénylő folyamatos tevékenységnek lehet tekinteni, ebből következik az, hogy az ebből származó jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alkalmazásában önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, abban az esetben, ha a magánszemély nem választja az egyéni vagy társas vállalkozói formát.
Ha a magánszemélyek ezt kiegészítő tevékenységként végzik, akkor valószínűsíthető, hogy emiatt nem hoznak létre vállalkozást.
Tekintettel arra, hogy az ebből származó jövedelem adókötelesnek minősül és mivel a tevékenységéből rendszeres bevétele származik, ezért a magánszemélynek adószámot kell kiváltania.
Az Szja tv. 16. § (3) bekezdése alapján önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A fentiekben leírtak szerint az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során a magánszemély kétféle módszer szerint költséget számolhat el: tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos mértékű költséghányad alkalmazásával.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem az Szja tv. 29. §-a szerinti összevont adóalap részét képezi, mely összevont adóalap adóját a Szja tv. 46. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében adóelőlegként kell megfizetni.
Figyelemmel arra, hogy a külföldi társaság Magyarországon nem minősül kifizetőnek, a magánszemély köteles az önálló tevékenységből származó jövedelme után az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig megállapítani és megfizetni, az adóévi jövedelmét és a megfizetett adóelőleg összegét pedig az éves adóbevallásában szerepeltetni. Nem kell azonban adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladja meg.
A magánszemélynek a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve negyedéves bontásban kell bevallania megfizetett adóelőleget, a még felmerülő adókülönbözetet pedig az adóévet követő év május 20. napjáig kell megfizetnie.
Szocho fizetés
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. §-a alapján az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn. Az adófizetés kötelezettje a magánszemély, mivel járulékalapot nem képező, önálló tevékenységből származó jövedelme külföldi kifizetőtől származik [Szocho tv. 3. § (2) bekezdés]. A szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett szocho-val elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
A magánszemélyt terhelő szocho az Szja tv. 3. számú mellékletének I/10. pontja alapján – mint a központi költségvetést megillető adó – az önálló tevékenység költségeként elszámolható. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 10 százalék költséghányad módszerét alkalmazó adózó esetén valamennyi költséget elszámoltnak kell tekinteni, így őt az Szja tv. 29. §-a szerinti jövedelemcsökkentés lehetősége (az úgynevezett 89 százalékos szabály) nem illeti meg.
Áfa és számlakibocsátás
Egyben a fentieken túl fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a rendszeres bevételszerzésre tekintettel az elektronikus felületek, applikációk közreműködésével tevékenységet folytató személy alanya az általános forgalmi adónak, ami miatt számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályai szerint.
Amennyiben a platform üzemeltetője külföldi adóalany, az ügylet teljesítési helye nem Magyarországon lesz [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés], és a szolgáltatásról kiállítandó számlán áfatartalmat nem kell feltüntetni, kötelező viszont a „fordított adózás” kifejezés szerepeltetése akkor, ha az adófizetésre a platform kötelezett, ami Európai Unió területén letelepedett platform-üzemeltető esetében mindenképp így van [Áfa tv. 169. § (n) pont].
Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő (közösségi) oldal üzemeltetője Magyarországon bír gazdasági letelepedéssel, az ügylet Magyarországon teljesül [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés] és ezért a számlán az általános, 27 százalékos áfamérték feltüntetése szükséges.
Hangsúlyos, hogy külföldi letelepedettségű igénybe vevő oldal esetében az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesülő ügylet okán az adózónak nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, tájékoztató adatként azonban ezen bevételéről is bevallást kell tennie.
