A 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet a fenntarthatósági és CSR-szabályok betartásának új korszakát nyitja meg Magyarországon. A szankciórendszer célja a jogsértések visszaszorítása, az átlátható, felelős vállalati kultúra erősítése, a fenntarthatóság tényleges érvényesítése a gazdasági szférában. A cégek számára ez egyértelmű üzenet: az ESG többé nem PR-eszköz, hanem jogi és gazdasági kötelezettség, amelynek megszegése súlyos pénzügyi következményekkel járhat.
A 276/2025. (VIII. 21.) Kormányrendelet a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő CSR – más néven ESG – szabályok megsértése esetén kiszabható bírság részletszabályait határozza meg.
Alapját a 2023. évi CVIII. törvény képezi (rövidítve: ESG-törvény), amely a fenntartható fejlődés és a vállalati felelősségvállalás erősítését célozza. A Kormány ezen törvény felhatalmazása alapján alkotta meg az új rendeletet.
A 276/2025-ös rendelet indokolása hangsúlyozza, hogy a bírságszabályok legyenek átláthatóak, a jogsértés mértékéhez igazodóak és vegyék figyelembe az érintett vállalkozások gazdasági helyzetét is. Célja, hogy ne csupán elrettentő szerepet töltsön be, hanem valóban elősegítse a jogkövetést és a fenntartható fejlődést.
Európai háttér és a magyar szabályozás helye
Az uniós CSRD-irányelv (2022/2464/EU) kötelező fenntarthatósági beszámolási keretet vezet be és a szankcionálást tagállami hatáskörbe teszi: a tagállamoknak „hatékony, arányos és visszatartó erejű” (effective, proportionate, dissuasive) szankciókat kell megállapítaniuk. A 2025. április 17-én konszolidált szöveg külön cikkben részletezi a szankciók meghatározásának elveit és a hatósági mérlegelési szempontokat. A magyar kormányrendeletet így elsősorban a CSRD végrehajtási kötelezettsége és a hazai ESG/CSR-keretrendszer gyakorlati érvényesítése indokolja – konkrét, kiszámítható bírságmechanizmussal és a többszörös jogsértések összeadódó plafonjával.
Hatályba lépés és érvényesség
A rendelet 2025. szeptember 6-án lép hatályba, és érvényes 2026. január 1-ig.
Mi szerepel pontosan a szabályban?
A rendelet megerősíti, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (Hatóság) a CSR/ESG szabályok megsértése esetén a 2023. évi CVIII. törvény 45. §-a, illetve 45/A. § (1) és (4) bekezdése alapján kiszabható bírság mértékét a rendelet 1-es melléklete szerint állapítja meg. A bírságot a Hatóság határozatának véglegessé válását követő 8 napon belül kell megfizetni a Hatóság által megjelölt számlára (Magyar Államkincstárnál).
A bírságösszeg meghatározásakor a Hatóság a közigazgatási szankciós törvény szerinti szempontok mellett mérlegeli a jogsértés fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás erősítésében okozott károkat.
Különösen fontos elem a rendeletben a halmozódó felső határ. Az elv lényege: ha egy vizsgálat több, egymástól független jogsértést tár fel (pl. hiányos kockázatazonosítás és nem megfelelő beszállítói átvilágítás és hiányzó közzétételi elem), akkor nem egy egységes „általános” felső határ érvényesül, hanem összeadódik az egyes tényállások külön-külön felső korlátja. Ez erős visszatartó hatás, és a súlyosabb, rendszerszintű hiányosságokat nagyobb kockázatúvá teszi a vállalat számára.
Miért fontos ez a szabályozás?
Egyrészt elősegíti az átláthatóságot és ösztönzőleg kíván hatni: a bírságolási rendszer nyilvános, mérlegelésen alapul és nem pusztán büntet, hanem a jogkövetésre sarkall. Másrészt támogatja a felelős vállalati működést: a fenntarthatóság, társadalmi és környezeti felelősségvállalás nem opcionális, hanem szabályozott követelmény. Mindemellett egy komplex szankcionálási rendszert alkot: ha több szabály is sérül, a bírság nem csak egyesével, hanem összegszerűen halmozódik – ami erőteljes elrettentő hatással bír.
A 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet 1. melléklete – a bírságösszegek keretei
A rendelet 1. számú melléklete határozza meg, hogy az egyes típusú jogsértések esetén a Hatóság mekkora bírságot szabhat ki. Ezek az összegek a jogsértés súlyosságához, valamint az érintett szervezet méretéhez igazodnak.
Általános jellemzők között szerepel, hogy felső határok kerülnek meghatározásra, a Hatóság mérlegelése mellett. A bírság arányos a vállalkozás méretével és gazdasági súlyával. Súlyosabb, többszöri vagy halmozódó szabályszegés esetén a bírság felső határa összeadódhat.
Bírságplafon példák a melléklet alapján:
Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása: több millió forintig terjedő bírság.
Fenntarthatósági jelentés valótlan adatokkal: nagyságrendekkel magasabb bírság, mivel a megtévesztés rendszerszintű kockázatot hordoz.
Környezetvédelmi, társadalmi mutatók hamisítása: akár a maximális összegű szankció kiszabása is indokolt lehet.
Ismételt jogsértés: a Hatóság szigorúbban mérlegel, így a bírság megközelítheti a melléklet szerinti felső határt.
Gyakorlati példák:
Egy közepes méretű cég késedelmesen adja le az ESG-jelentését:
Alapesetben néhány milliós bírság szabható ki. Ha azonban a jelentés hiányos és megtévesztő adatokat is tartalmaz, a bírság mértéke halmozottan növekedhet.
Egy nagyvállalat tudatosan hamis fenntarthatósági mutatókat tesz közzé:
Ez a súlyosabb kategóriába esik, így a bírság a legmagasabb szintre is elérhet. Amennyiben egyidejűleg más előírásokat is megsért (például adatszolgáltatás elmulasztása), a bírságmaximum összeadódik.
Egy kisvállalkozás első alkalommal követ el mulasztást:
A Hatóság mérlegelheti a vállalkozás gazdasági helyzetét és társadalmi hatását, ezért a bírság alacsonyabb szinten kerülhet megállapításra. A cél itt inkább a figyelmeztetés és jogkövetésre ösztönzés, nem pedig a súlyos anyagi szankció.
Mit jelent ez a gyakorlatban a cégeknek?
Egyrészt, fokozott adminisztrációs fegyelemre ösztönöz, hiszen minden ESG- és CSR-jelentést pontosan, határidőben kell benyújtani. Törekedni kell az adatok valódiságára, hiszen hamis vagy kozmetikázott fenntarthatósági mutatók esetén súlyos bírság fenyeget. Javasolt különféle megfelelőségi rendszer kiépítése, például belső ellenőrzés és compliance-rendszer kialakítása szükséges a bírságkockázat minimalizálására. Mindemellett említendő a reputációs kockázat is, hiszen a pénzbírság mellett a nyilvánosságra kerülő szankciók a vállalat társadalmi megítélését is rombolják.
Várható hatások
Vállalati szinten nagyobb figyelem az ESG-riportokra, erőforrások átcsoportosítása a megfelelőség biztosítására. Gazdasági szinten a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás súlya nő a piacon, a felelőtlen gyakorlatok fokozottan szankcionálódnak. Társadalmi szinten pedig erősödik a bizalom a szabályosan működő cégek iránt, az ESG „greenwashing” (látszatfenntarthatóság) visszaszorulhat.
Gyakorlati megfelelési „checklist” (CSRD-kompatibilis, a halmozódó plafon kockázatának csökkentésére)
- Kettős lényegességi értékelés (double materiality) évente frissítve, az ESRS-szerinti közzétételekkel.
- Vigilance/jógyakorlat a beszállítói láncra: kockázati térkép, priorizálás, beavatkozási terv, panaszkezelési csatorna, monitoring. (A francia ítélkezési gyakorlat elvárásai jó iránymutatók.)
- Irányítás és felelősségi mátrix: igazgatósági felügyelet, auditbizottsági napirend, felelős vezető kijelölése.
- Kontrollok és bizonyítékok: belső ellenőrzés, mintavételezett ellenőrzőlisták, timestamp-elt jegyzőkönyvek.
- Független ellenőrzésre felkészítés: adatminőség, nyomon követhetőség, „audit trail” kialakítása (különösen ott, ahol jogszabály explicit ellenőrzést ír elő – pl. EINF Spanyolországban).
- Kockázat- és bírságszcenáriók: külön tényállások szerinti összeadódó bírságplafonok modellezése, és ezekhez kontroll-erősítések rendelése.
A magyar rendelet összeadódó felső határa erősíti azt az uniós trendet, amelyben a vállalatoknak komplex és bizonyítható ESG-irányítási rendszert kell működtetniük. Azok járnak jól, akik nemcsak a jelentést készítik el, hanem folyamat-, adat- és beszállítói kockázatkezelésben is szintet lépnek – mert a jogsértések nem csak tartalmilag, de szankciósan is összeadódnak.
