Ma már a kisebb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a zöldüléssel. De hogyan lehet ötvözni a profitot a bolygó védelmével? Melyik fenntarthatóbb, az online vagy a hagyományos kereskedelem? Minderről logisztikai cégek vezetői beszélgettek egy online eseményen.
A fenntarthatóság kérdése ma egyre inkább a vállalati döntéshozatal középpontjába kerül. A Trans-Sped által szervezett közelmúltbeli meetupon a logisztikai szektor vezetői és szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításának kihívásait és lehetőségeit. A résztvevők számos inspiráló példát osztottak meg arról, hogyan integrálják a fenntarthatóságot a napi működésükbe. Az eseményen elhangzott gondolatok alapján kirajzolódott egy olyan kép, amelyben a fenntarthatóság már nemcsak egy trend, hanem egy üzleti követelmény, amely új lehetőségeket és kihívásokat tartogat a vállalatok számára.
A fenntarthatóság nem csupán gazdasági előnyök kérdése, hanem alapfeltétele a hosszú távú üzleti működésnek – hangsúlyozta egy online eseményen Fitos István, az Orbico logisztikai vezetője. Szerinte a vállalatoknak ma már nincs választásuk: ha nem lépnek a zöldülés útjára, a jövőjük válik bizonytalanná.
„Ma már nem arról szól a kérdés, hogy megéri-e gazdaságilag zöldnek lenni, hanem arról, hogy egyáltalán lehetséges-e fenntartható módon működni anélkül” – emelte ki. A növekvő energiaárak, a szűkülő erőforrások és a szigorodó szabályozások mind arra ösztönzik a vállalatokat, hogy komoly beruházásokat tegyenek a fenntarthatóság érdekében.
A logisztikai vezető úgy látja, hogy az ügyfelek is egyre tudatosabbak, és elvárják, hogy a cégek felelősséget vállaljanak a környezetért. “Aki nem ruház be ma ezekbe a technológiákba, annak nem biztos, hogy holnap lesz jövője” – figyelmeztetett.
Fitos azonban azt is hangsúlyozta, hogy számos lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy fenntarthatóbbá tegyék a működést, még akkor is, ha nem minden beruházás térül is meg azonnal. „Az elektromobilitás jelenleg talán még nem hozza vissza a befektetést, de számos kisebb intézkedés, például az ellátási láncok hatékonyabb működtetése, már most is kifizetődő lehet” – mondta, hozzátéve: vannak eszközök, amelyekkel már most megéri foglalkozni, és vannak, amelyek hosszabb távon térülnek meg, de anélkül a jövőben nem fogunk tudni működni” – zárta gondolatait.
A kisvállalkozások szerepe a fenntarthatóságban
Molnár-Gogola Hajnalka, az Auchan e-kereskedelmi vezetője rámutatott, hogy a fenntarthatóság nemcsak a nagyvállalatok felelőssége, hanem a kisvállalkozások számára is elengedhetetlen. Habár a multinacionális cégek jelentős erőforrásokkal rendelkeznek, amelyekkel hatalmas beruházásokat tudnak végrehajtani a karbonsemlegesség felé vezető úton, a kisvállalkozók is találhatnak megoldásokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz.
A szakember szerint nem szükséges mindig óriási beruházásokra gondolni; sokszor elég, ha a tevékenységeinket kicsit másképp közelítjük meg. „Elegendő lehet, ha újragondoljuk, hogyan kezeljük az erőforrásokat, hogyan használjuk ki a közösség erejét, vagy hogyan osztjuk meg a felesleges készleteinket” – tette hozzá.
„Nagyon sok eleme van annak, hogy hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a gazdasági működésünket” – hangsúlyozta. Úgy véli, a fenntarthatóság nem merül ki abban, hogy elektromos járműveket használunk vagy napelemeket telepítünk. Ennél sokkal átfogóbb szemléletváltásra van szükség, amely a működés minden területét érinti.
E-kereskedelem és fenntarthatóság: új kihívások és lehetőségek
A fenntarthatóság kérdését vizsgálva provokatív kérdés merült fel az online beszélgetésen a hagyományos kereskedelem és az e-kereskedelem összehasonlításakor: melyik megoldás a fenntarthatóbb?
Az Orbico logisztikai vezetője határozott véleménye szerint az e-kereskedelem a jövő fenntartható megoldása. „Kutatások szerint azok a vásárlók, akik online rendelnek, körülbelül fele annyi karbonkibocsátással terhelik a környezetet, mint akik hagyományos boltokban vásárolnak” – magyarázta. Az online vásárlás előnye, hogy a vásárlók nem utaznak autóval a boltokba, hanem egyszerűen megrendelik a szükséges termékeket. Ha olyan futárcégek vagy kereskedők szállítják ki a termékeket, akik jól szervezettek és ügyelnek a fenntarthatóságra, az még inkább hozzájárul a környezet védelméhez. Emellett az energiafelhasználás is csökken, mivel nem szükséges fűteni és elektromos árammal ellátni a bolt helyiségeit, hiszen a termékek egy központi raktárból érkeznek.
Ezek után Molnár-Gogola Hajnalka is hozzászólt a vitához, és megfogalmazta, hogy a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mert az bonyolultabb, mint ahogy elsőre tűnik. „Szerintem attól függ – és ezzel nem kibújni szeretnék a válaszadás alól, de például ha olyan termékekről beszélgetünk, mint vegyi áru vagy egy nem hely készült termék, akkor hatékonyabbá válhat a lánc.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy helyi termékek esetén más a helyzet. „Én Gödön élek, ami egy kisváros Budapesttől északra, és minden szombaton a zöldséget, gyümölcsöt helyi termelőktől vásárolok a piacon. Ezen kívül elsétálok a pékségbe, ahol kézműves pékárut veszek. Hiába dolgozom az Auchannál, ezekre a termékekre nem használom a klasszikus ellátási láncot, mert meggyőződésem, hogy a környezetnek az a jobb, ha a sárgarépát a két utcával arrébb lakó nénitől veszem, aki azt a kertjében termeli” – tette hozzá.
„Tehát a kérdésfeltevés is magában hordozza, hogy erre nincs egyetlen jó válasz” – zárta gondolatait Hajnalka, ezzel hangsúlyozva a helyi termelés fontosságát a fenntartható gazdálkodásban.
Bátki Sándor azt mondta, hogy szerinte sok előnye van az online kereskedelemnek. De gyorsan le is szögezte, hogy
teljesen mindegy, hogy offline vagy online kereskedelemről beszélnek, mindkettő masszívan terheli a környezetet. Ha le kell tennie a voksot, valószínűleg az online kereskedelem az, ami hosszabb távon kevesebb környezeti terhelést jelenthet.
Az e-kereskedelemnek azonban van egy nagyon nagy rákfenéje, mégpedig az, hogy ma az interneten rengeteg felesleges terméket el lehet adni, amire nincsen szükség. Szerinte a legnagyobb probléma igazából ez, hiszen borzasztó sok teljesen haszontalan terméket utaztatnak át a fél világon. Csak azért, hogy aztán egy-két-három napig, amíg a csoda tart, érdekes legyen, majd utána valahol porosodik, vagy rosszabb esetben a szemétben végzi.
Az online vásárlás mellett szól, hogy a hagyományos offline ellátási láncot alapul véve, egy offline üzlet viszonylag szűk területet tud ellátni. Ezzel szemben egy online kereskedő, aki ugyanakkora alapterületen működik, kevesebb energiafelhasználással sokkal nagyobb területet, akár 10, 20, 30 vagy akár 100-szoros részt is képes lefedni és ellátni. Ez a szakember szerint már önmagában is elbillentheti a mérleg nyelvét az online kereskedelem irányába. Arról nem is beszélve, hogy az ellátási oldalról is elég, ha az árut egy pontra beérkeztetjük, így nem kell azt még szétosztani az offline üzletek között, ami további környezeti terhelést és hatékonyságvesztést okozna az ellátási láncban.
