A Magyar Közlöny 77. számában került kihirdetésre az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatához kapcsolódó BM rendeletek módosításáról szóló 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet, amely több ponton módosította az NM rendeletet. Az alábbiakban ezt mutatjuk be.
2024. szeptember elsejétől változott a munkaköri alkalmassági vizsgálat főszabálya, miszerint csak abban az esetben kötelező annak elvégzése, ha jogszabály így rendelkezik, vagy a munkáltató azt elrendeli. Ezt megelőzően általános jelleggel köteles volt a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A módosítást követően számos miniszteri rendelet született, amely meghatározta azokat a területeket, illetve expozíciókat, amely esetekben kötelező elvégezni a munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Valamennyi rendelet ugyanazokat a kockázati tényezőket sorolja fel. A munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó egyéb rendelkezésekkel mindezidáig nem foglalkozott a jogalkotó, amely meglehetősen kusza és bizonytalan helyzetet eredményezett, mivel a többi jogszabály – köztük a kiemelkedő jelentőségű, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) – rendelkezései változatlanok maradtak, tehát a korábbi főszabály elvén alapultak, miszerint kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat. A Magyar Közlöny 77. számában került kihirdetésre az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatához kapcsolódó BM rendeletek módosításáról szóló 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), amely 2025. június 27. napjával több ponton módosította az NM rendeletet, amelyeket jelen írásunkban mutatunk be.
Az NM rendelet módosításai
A módosító BM rendelet preambulumában indokolásként az olvasható, hogy a Kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, mely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni. A Kormány ugyanakkor elkötelezett a gazdaságélénkítő intézkedések iránt is, amelyhez hozzájárul a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat újraszabályozása a munkáltatók terheinek csökkentése érdekében.
Az első nagyobb módosítás az NM rendelet személyi hatályát érintette, amely a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó szabály tavaly szeptember elsejei változását követi le. Ugyanis az NM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és annak egyes alpontjai 2025. június 27-étől akként rendelkeznek, hogy az NM rendelet hatálya a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében kiterjed
a) az olyan munkáltatóra, aki olyan munkakörben foglalkoztat munkavállalót, amely munkakörben jogszabály alapján kötelező elvégezni a munkaköri alkalmassági vizsgálatot;
b) az olyan munkáltatóra, aki olyan munkakörben foglalkoztat munkavállalót, ami nem esik az a) pont hatálya alá, de a munkáltató saját hatáskörben úgy döntött, hogy a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni; illetve
c) az olyan belföldön vagy külföldön munkavégzést teljesítő munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében az a) vagy b) pont szerinti munkáltató az ott meghatározott munkakörben foglalkoztat.
Az NM rendelet személyi hatályára vonatkozó további szabályok érdemben nem változtak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti módosítás csak a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró orvosi vizsgálatának tárgykörében irányadó, tehát a soron kívüli vizsgálatot – ha annak feltételei bekövetkeznek – minden munkakör esetén el kell végezni, függetlenül attól, hogy jogszabály vagy a munkáltató elrendeli-e a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését.
Ugyanezen módosítást követi le az időszakos alkalmassági vizsgálat esetkörének változása, mivel az eddig a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottakra terjedt ki, 2026. június 27. napjától az olyan belföldön vagy külföldön munkavégzést teljesítő munkavállalókra, akiket szervezett munkavégzés keretében a munkáltató olyan munkakörben foglalkoztat, ahol jogszabály vagy munkáltató döntése alapján a munkavállalónak a munkára való alkalmasságáról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Az időszakos alkalmassági vizsgálatot ezen személyi kör tekintetében az alábbi körülmények fennállása esetén, az alábbi gyakorisággal kell elvégeztetni:
a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
b) az idősödő munkavállalónál – amennyiben nem tartozik a c)–h) pont hatálya alá – évente,
c) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében a mellékletben meghatározott gyakorisággal,
d) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatott, ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
e) az 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente,
f) a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
g) külföldi munkavégzés esetén az a)–d) pont hatálya alá tartozó munkavállalónál − amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított − átmeneti itthon tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
h) a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente.
Kiegészült továbbá az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésének esetköre azzal az esettel, hogy ha a foglalkoztatás megkezdését követően jogszabály vagy munkáltató döntése alapján a munkavállalónak a munkára való alkalmasságáról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Ez a módosítás tehát leköveti a munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező jellegével kapcsolatos 2024. szeptember elsejétől hatályos új szabályát, és annak fennálló foglalkoztatás esetén történő alkalmazását. Visszamenőlegesen ilyen eset nehezen képzelhető el, mert a korábbi szabályok szerint a foglalkoztatás megkezdését megelőzően minden esetben el kellett végezni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Jövőre nézve van értelme ezen szabálynak, ha például jogszabály nem írja elő a munkaköri alkalmassági vizsgálatot, de a munkáltató saját hatáskörben mégiscsak úgy dönt, hogy alkalmazza azt, vagy jogszabály teremti meg ennek kötelezettségét, akkor ahogy életbe lép ez a szabály a foglalkoztatás alatt, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.
Az NM rendelet 4. § (8) bekezdésében annyi változás következett be, hogy a járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek esetében, amelyeknél az előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai vizsgálat, a mellkasröntgen, az interferon-gamma teszt (IGRA) vagy a tuberkulin próba vizsgálat (a továbbiakban együtt: fertőző tbc-t kizáró vizsgálat) előírt, azt továbbra is kötelező elvégeztetni, de az előírt luesz szerológiai és bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Korábbi rendelkezés szerint ezen esetkörben a luesz szerológiai vizsgálatokat is kötelező volt elvégeztetni.
A munkaviszony megszűnését követő hat hónapról egy évre nőtt az előzetes orvosi alkalmassági vélemény érvényességi ideje azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, egészségi állapotában ezen idő alatt változás nem történt, és nem tartozik a 4. § (5) bekezdés hatálya alá, azaz nem járványügyi érdekből kiemelt munkakörről, tevékenységről van szó.
Új bekezdéssel egészült ki az NM rendelet 10/A. §-a, miszerint 18 év alatti életkorban sem az előzetes, sem az időszakos orvosi vizsgálat keretében évenkénti monitorozó röntgenvizsgálat nem végezhető.
Módosult három melléklet is, a járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket, tevékenységeket felsoroló 1. sz. melléklet, a 3. sz. melléklet, amely azon fizikai, kémiai kóroki tényezőket határozza meg, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé, valamint a 17. sz. melléklet, az Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok tárgyában.
Az 1.sz. mellékletben felfedezhető érdemi módosítás például, hogy közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-, gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy esetén 2025. június 26-ig fertőző tbc-t kizáró vizsgálat és bőrgyógyászati vizsgálat is kötelező volt, 2025. június 27-től csak a bőrgyógyászati vizsgálat kötelező, fertőző tbc-t kizáró vizsgálat nem. Ugyanezt a módosítást hajtották végre a gyógynövény, gyógynövénykivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb – de az emberi szervezetbe kerülő vagy azzal érintkezésben használatos – anyagok, készítmények (kozmetikum, gyógyvíz, ásványvíz, tápszerek stb.) előállításával, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör esetén.
Bővültek az 1. sz. mellékletben felsorolt munkakörök, tevékenységek, amely szerint járványügyi érdekből kiemelt munkakörnek, tevékenységnek minősülnek 2025. június 27-től többek között az alábbiak is:
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény szerinti hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói.
- Utcai szociális munkát végzők, befogadóállomások és közösségi szállások dolgozói, népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak.
- Egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói.
- Egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói.
- Egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó- és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.
- A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján tevékenykedő személyek, ha hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak.
- Az országos tisztifőorvos szakmai utasításában megjelölt országokból érkező tanulói vagy munkavállalói jogviszonyt létesítők.
Ugyanakkor ki is került tevékenység az 1. sz. mellékletből, így állami gazdaságnál, mezőgazdasági szövetkezeti társulásnál, részvénytársaságnál, valamint magángazdálkodóknál szarvasmarha-tenyésztés és -tartás munkakör 2025. június 27-től nem minősül járványügyi érdekből kiemelt munkakörnek.
A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény és a büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény érvényességi ideje egy évről kettőre nőtt.
A szerző ügyvéd
