A beruházás, más szóval a befektetés általában olyan pénzügyi vagy anyagi erőforrásokat jelöl, amelyek valamilyen hosszú távú cél elérése érdekében történnek. Számtalan eltérő formában jelennek meg, de a közös ismérvük mindenképpen az, hogy a beruházó életében meghatározó előrelépést jelentenek.
Egy beruházás, illetve az azt megelőző elképzelés nem jelent biztos garanciát a jövőt illető megtérülésre, ezért a kellő körültekintés, illetve megalapozottság elengedhetetlen feltétele egy beruházási elképzelésnek.
Beruházási folyamatok elemzése
A legtöbb beruházás általában új gyártási folyamatokra épülő beruházást jelent, de vannak olyan jellegű beruházások is, ahol nem léteznek termelő tevékenységek. Ilyen lehet pl. a pénzügyi beruházás, melynek során befektetési alapok, kötvények vagy részvények kerülnek megvásárlása, nyilvánvalóan megfelelő hozam elvárásával. Ezért a beruházási tevékenységet egy folyamatba történő rendezéssel kell kezdeni, ahol a kezdőlépésnek kiemelt szerepe van. A „cél szentesíti az eszközt” közhely nem elegendő a beruházási célok eléréséhez, ezért több tényezőt egymásra épülve, együttesen kell vizsgálni.
Piackutatás: A piackutatás jelenti a kezdőlépést, mivel, ha nem létezne piaca a beruházási elképzeléseknek, akkor az üzleti elképzelésre épített elképzelés kártyavárként omlana össze, a befektetés veszteségének finanszírozása pedig olyan nehézségeket jelenthet, amely magával ránthatja magát a vállalkozást is. Már a piackutatás során felmerülnek a befektetéssel kapcsolatos további lehetőségek is, amelyeket mélységi analízis során górcső alá kell venni.
Pénzügyi célok meghatározása: A pénzügyi célok kijelölése és meghatározása minden esetben fontos, mivel megbízható képet a beruházásról csak a pénzügyi terv idősoros összeállításával kaphatunk. A legjobb megoldás az üzleti terv készítése, amelynek legfőbb, kiemelt eleme a pénzügyi terv. Fontos, hogy az üzleti tervet kellő rugalmassággal kezeljük, mivel a „menet közbeni” indokolt és megalapozott változtatásokat az üzleti, illetve a pénzügyi terven keresztül kell vezetni. Az üzleti tervet illetően még az idő, ami befolyással bír, ezért lényegi elem a beruházási időszak meghatározása, illetve a beruházási időszak megtérülésre vonatkozó rögzítése.
Kockázatelemzés: Egy-egy nagyobb léptékű beruházásra számtalan veszély leselkedik még akkor is, ha a beruházási elképzelések szinte teljes mértékben megalapozottak voltak. A gazdasági élet horizontján ugyanis megjelenhetnek olyan új tényezők, amelyeket a tervezési fázisban még nem ismerhettünk. Ami ugyanis idáig működőképes volt, az is változhat – nem éppen előnyére (pl. szankciós politika, háború COVID-19 stb.) –, ami nem csak új kihívásokat jelent, hanem az eddig elért eredményeket is kedvezőtlen irányba mozdíthatja el. Mivel valamennyi befektetés egyúttal kockázatot is jelent, ezért a befektetési döntések előzetes felmérésével és a döntés meghozatalakor lehetséges módon a kiszámítható kockázatokat kell alapul venni.
Léteznek lehetséges kockázatkerülő beruházások, amelyek értelemszerűen alacsony kockázattal bírnak, ugyanakkor a hozam oldalán általában kisebb hozamot eredményeznek. Ezzel szemben a kockázatvállaló beruházás – a nevéből adódóan – magasabb szintű kockázattal bír, ugyanakkor a megvalósulás magasabb hozamot eredményezhet, de az esetleges veszteség lehetősége is magasabb fokú kockázatot jelenthet.
Befektetési döntés meghozatala: Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a befektetőknek az általuk tényszerűen kidolgozott és legmegfelelőbb beruházást kell kiválasztani, és azt megvalósítani. Igaz, vannak kockázatok a beruházásokra vonatkozóan, de az esélyek is megnőnek a megvalósítási célhoz kötötten. Ha pedig minden „összeállt”, és valamennyi elem a helyére került, akkor indulhat a beruházás tényleges megvalósítása.
Monitorozás és értékelés: Fontos a befektetés teljesítményének folyamatos nyomon követése és szükség szerinti módosítása. A monitorozásnak és a folyamatos kiértékelésnek szinkronban kell lennie a beruházás időintervallumával is, azaz, hogy a beruházás hosszú vagy rövid távúnak minősül, és azzal is, hogy hozza-e a beruházás az elvárt tőkegyarapodást vagy nem. Általában a rövid távú beruházások azok, amelyek gyorsabban térülnek meg, ugyanakkor általában alacsonyabb profitot is termelnek.
Lehetséges támogatások
Egy-egy beruházás lehetséges megvalósításakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott pillanatban rendelkezésre áll-e támogatási forma az adott beruházás megvalósításához. Nyilvánvaló, hogy egy-egy támogatás beépítése kedvezően hat a beruházásra, jelentősebb segítséget jelenthet, különösképpen a pénzügyi oldalt illetően, a projektek megvalósítását illetően. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a támogatás nem jelent „ajándékot”, így a legtöbb támogatásnak szigorú szabályai vannak a felhasználást illetően, mi több, a támogatással a beruházás befejezését követően el is kell tudni számolni.
A támogatás lehetséges típusai
Pénzügyi támogatás: közvetlen pénzügyi segítséget jelent, pályázati pénzek, támogatási alapok formáiban.
Nem pénzügyi támogatás: szolgáltatások nyújtása, infrastruktúra biztosítása, képzés, tanácsadás.
Állami támogatás: Cél a gazdaság vagy egyes ágazatok ösztönzése, kormányzati programok megvalósítása.
Nemzetközi támogatás: Nemzetközi szervezetek vagy külföldi kormányok által nyújtott segítség, amely lehet humanitárius segély, fejlesztési támogatás, kölcsönök.
Civil támogatás: Nonprofit szervezetek, alapítványok vagy közösségi csoportok által nyújtott segítség.
Beruházási adókedvezmények érvényesíthetősége
Beruházások eseteiben további figyelembe vehető szempont, hogy a beruházást illetően esetlegesen adókedvezmény vehető figyelembe. Elsődlegesen irányadó a Tao. törvény (Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) 7. § (1) bekezdés zs) pontja, melynek értelmében:
csökkenti az adóalapot az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál (amennyiben igénybe veszi a kedvezményt) a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a Tao tv. 7. § (11)–(12) bekezdéseiben foglaltakra.
A beruházásokat illetően manapság slágertémának számít az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, melyre vonatkozóan a Tao törvény 22/E. § (1) bekezdése ad iránymutatást. Ennek értelmében adókedvezményt vehet igénybe az adózó az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás eseteiben a felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben, vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben.
Előfordulhat az is, hogy az adott beruházás kapcsán többes lehetőség is felmerülhet az adókedvezményeket illetően. A többes adókedvezmény lehetőségét azonban nagyon körültekintően kell kezelni, nem lehet automatikus módszerekkel élni. Törvényi oldalon irányadó a Tao törvény 1. § (3) bekezdése. A hivatkozott jogszabályhely szerint:
(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.
Tehát a többféle jogcímen nyílik meg a költség- illetve a ráfordítás lehetősége, akkor elvileg csak egy esetben lehet élni az adókedvezmény igénybevételével, kivételt képez ez alól, amennyiben törvényi előírás vonatkozna a többszöri alkalmazás lehetőségére.
A támogatások hatékony igénybevételéhez fontos tényező még a megfelelő információszerzés, támogatás esetén a pontos pályázati anyag elkészítése, a költség-haszon adatok folyamatos elemzése és a támogató szervezet követelményeinek betartása. Ebből következően a beruházás megfelelő kezelése hosszútávon jelentős anyagi előnyökkel járhat, viszont megalapozott tudás és megfelelő tervezés szükséges a tervezett eredmény eléréséhez.
