Milyen mértékben terjed ki az ügyvezetők jogi felelőssége, és hogyan védekezhetnek a vállalatok a potenciális kockázatok ellen? Milyen különbségek vannak a külső és a belső felelősség között, és miért fontos, hogy a vezetők tisztában legyenek ezekkel a határokkal? Cikk az ügyvezetői felelősség legfontosabb aspektusairól.
Az ügyvezető külső felelősségéről azon esetekben beszélünk, amikor a társaság nevében olyan cselekményt hajt végre, amely kárt okoz egy társaságon kívüli félnek. Ilyen esetek lehetnek szerződésen alapuló vagy azon kívüli károkozások, amikor az ügyvezető nem magánszemélyként, hanem hivatalos minőségében jár el – mondta Dr. Barta Péter a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje a Menedzser Praxis Válasz- és Tudásközpont Meddig terjed az ügyvezető jogi felelőssége és melyek az ügyvezetői tevékenység korlátai? című online szakmai napján. Hozzátette:
A főszabály szerint a társaságnak kell helytállnia a harmadik féllel szemben, nem pedig az ügyvezetőnek magánszemélyként.
A polgári jog világos szabályokat állít fel: a harmadik személy, aki kárt szenvedett, a céget kell, hogy perelje, mivel a társaság az elsődleges kötelezett. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető személyesen nem vonható perbe ilyen esetekben, hanem a társaság kötelessége helytállni a károkért. Amennyiben a cég ténylegesen megtéríti a kárt, később dönthet úgy, hogy az ügyvezetőtől próbálja behajtani az okozott kárt a belső szabályok és a jogviszony alapján, de ez a társaság belső ügye.
Természetesen, mint minden jogi szabály, ez is tartalmaz kivételeket.
Ha az ügyvezető szándékosan, akár egyenes szándékkal, akár eshetőleges szándékkal okoz kárt, a harmadik fél közvetlenül őt perelheti.
Az egyenes szándék azt jelenti, hogy az ügyvezető tudatosan és céltudatosan cselekszik, míg az eshetőleges szándéknál nem kívánja kifejezetten a következményeket, de belenyugszik azokba. Ilyen esetekben nincs szükség arra, hogy a harmadik személy először a társaságot vonja felelősségre.
Belső felelősség az ügyvezetői tevékenységben
Az ügyvezető belső felelőssége akkor kerül előtérbe, amikor a társaság külső kötelezettségeit teljesíti, például egy harmadik féllel szembeni kártérítési kötelezettség után. Ekkor a társaságnak lehetősége van fellépni az ügyvezetővel szemben, és az okozott kárt a belső viszonyok alapján követelni tőle.
A belső felelősség megítélése szempontjából kulcsfontosságú az ügyvezető jogviszonya: munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja el feladatát.
Ha az ügyvezető munkaviszonyban áll, rá a Munka Törvénykönyve (MT) vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályai érvényesek. Ezek a szabályok eltérnek a hagyományos munkavállalókra vonatkozó rendelkezésektől, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak a szerződéskötés során. Ez különösen fontos, mert a vezető állású munkavállalók felelőssége alapvetően a teljes kártérítés elvén nyugszik, ám a munkaszerződésben lehetőség van felelősségkorlátozó kikötéseket is alkalmazni. Ezek a kikötések korlátozhatják az ügyvezető felelősségét, például a károk mértékét maximálhatják bizonyos havi díjak összegére.
videó
Más a helyzet, ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el feladatait. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv (PTK) szerződésszegésre vonatkozó szabályai érvényesek. Itt a felelősség szigorúbb, mivel a PTK a teljes kártérítést írja elő, és nem korlátozza az ügyvezető felelősségét olyan mértékben, mint a munkaviszony esetén. Azonban ebben az esetben is lehetőség van szerződéses felelősségkorlátozásra.
A megbízási szerződésbe érdemes kikötéseket építeni, például a felelősség mértékét háromhavi megbízási díjban maximalizálni, így az ügyvezető jobban védve van a társasággal szemben egy esetleges kár esetén.
A belső felelősség korlátozásának további eszköze lehet a társasági felmentvény, amelyet az éves beszámoló elfogadásakor adhat a társaság. Ez azt jelenti, hogy a társaság jóváhagyja az ügyvezető tevékenységét az adott évre vonatkozóan, és ezáltal mentesíti a későbbi felelősség alól. Végül, az ügyvezetők számára felelősségbiztosítás is elérhető, amely szintén jelentős védelmet nyújthat, bár a szándékos károkozás esetére nem vonatkozik.
Az ügyvezetői felelősség számos kritikus kérdést vet fel, amelyek minden vállalatvezető számára relevánsak lehetnek. A büntetőjogi felelősség különösen fontos azokban az esetekben, amikor az ügyvezető szándékos károkozással, esetleg jogellenes cselekményekkel szembesülhet, hiszen ilyen esetekben a személyes jogi felelősség és a büntetőjogi következmények nem kerülhetők el. Az adójogi felelősség is komoly kockázatot rejt, különösen, ha az ügyvezető nem ellenőrzi megfelelően a számlakibocsátókat vagy nem biztosítja a jogszabályok betartását. Végül a nehéz döntési helyzetek is komoly terhet róhatnak az ügyvezetőkre, különösen, amikor bizonytalan gazdasági környezetben kell gyors és megalapozott döntéseket hozni.
