A rendezvények egyik érdekes és speciális változata a csapatépítő tréning. A rendezvények költségei igen összetettek, a jogszabályi háttér is igen összetett. Az alábbiakban az adózási kérdésekre térünk ki.
Csapatépítés
A céges csapatépítő rendezvény némileg más, mint a csapatépítő tréning. A kettőt az különbözteti meg, hogy a csapatépítés túlnyomórészt a szórakoztatásról szól, és különböző szabadidős programok is megjelennek. A csapatépítés jellemzője a kötetlenebb program, lazább dresscode, a munkahelytől általában távolabbi helységben szerveződik. A csapatépítés olyan programokat jelent a munkavállalók részére, melyekkel többek között növelhető a munkavállalók lojalitása, segíthető a bizalom megteremtése, a kommunikációs képesség fejlesztése, a csapatmunka előmozdítása, a hatékony időgazdálkodás kialakítása, a stressz csökkentése.
Csapatépítésnek számtalanféle esemény tekinthető, többek között a sportnap, a céges quadozás, egy fárasztó nap után közös vacsora a pubban, wellness hétvége, vitorlázás a Balatonon, síelés az Alpokban, de ide sorolandó az üzleti év sikereinek megünneplése is. Az ilyen a rendezvények célja az ismerkedés, elfogadás, bizalom, lojalitás, összetartozás érzésének erősítése.
Csapatépítésnél minden ráfordításként elszámolt kiadás után a juttatónak szja- és szocho-fizetési kötelezettsége keletkezik. A program szórakoztató, szabadidős eseményekből áll, függetlenül attól, hogy az élményeken keresztül szerzett tapasztalat a későbbi üzleti tevékenység során is hasznosítható. A szabályok ugyanazok, mint a szabadidős tevékenységre, vendéglátásra irányuló rendezvényeknél.
A csapatépítő tréning
A csapatépítő tréningek célja az egyéni és csapatteljesítmény növelése. A tréning alapvetően munka célú, tehát reprezentációs esemény. Lényegében egy olyan nem iskolai rendszerű képzés, amely alatt a dolgozók mindennapi munkavégzésének feltételeihez szükséges ismeretanyagot sajátítanak el. A csapatépítő tréning lényege az egyének „csapatjátékossá való képzése”, ami a mindennapi gyakorlatoktól eltérő, szokatlan, újszerű feladatok segítségével, sokszor egy szakképzett tréner vezetésével történik. A tréningek két csoportba oszthatók:
– a hard skill tréning a megtanulható ismeretek erősítését, vagyis a szakmai kompetenciákat hivatott erősíteni;
– a soft skill tréning viszont a személyközi, interperszonális készségek fejlesztésére irányul. Optimálisan alkalmazott soft skillekkel hatékonyabb lehet a szervezeti és a személyek közötti kommunikáció, minimalizálható a félreértések és pontatlanságok száma, jobb munkahelyi légkör teremthető. A soft skillek közé tartozik például a kommunikációs, a szervező- vagy az alkalmazkodókészség, a csapatorientáltság, a motiválhatóság, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a flexibilitás, a mobilitás.
A tréning megtartható a munkáltató épületében, de azon kívül is. A jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a szállás és az utazás költségét, mely az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) és q) pontja alapján nem minősül bevételnek. A tréninghez szükséges kiadások és tárgyi feltételek az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése alapján nem viselnek adót. Ilyen a trénerek díja, a szakmai rendezvény szervezéséről szóló számla, az ehhez szükséges terembérlet és hangosítás, projektor. Tréningnél adóköteles a vendéglátás és a szórakozás költsége. Az étkezés és más szolgáltatás díja egyes meghatározott juttatásnak (reprezentációs kiadásnak) minősül.
A csapatépítés és a túlóra
A csapatépítés a munkáltató szempontjából hasznos lehet, de a gyakori csapatépítés a munkavállalók részére terhesnek is bizonyulhat, különösen akkor, ha a csapatépítés nem a munkavégzés ideje alatt, hanem hétvégén, pihenőnapon, munkaidőn túl történik. Kimondottan terhes lehet a munkaidőn kívüli csapatépítés a családos, kisgyermekes munkavállalóknak.
Ha a munkavállaló részvétele a tréningen kötelező, az munkajogi következménnyel jár. Egyrészt, mivel a csapatépítésre a munkáltató utasítására kerül sor, annak ideje alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, az tehát munkaidőnek minősül. Amennyiben a tréningre a ledolgozott munkahét után, hétvégén kerül sor, az heti pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő lesz. A kötelező képzés idejére a munkavállalót megilleti a munkabére, de a rendkívüli munkaidőre járó pótlékot is jelenti. A kötelező tréning egyben azt is jelenti, hogy annak minden költsége – beleértve a munkavállalók utazásával, elszállásolásával kapcsolatos kiadásokat is – a munkáltatót terheli.
A munkavállalók sokkal szívesebben vesznek részt azokon a csapatépítő tréningeken, amelyeket a cég a munkaidőben tart. Így ezek a közös programok semmiben sem zavarják az értékes, személyes időt.
Hivatali utazás
A csapatépítéssel összefüggésben felmerülő juttatások, amelyben a munkavállalók egy ilyen eseményen részesülnek, külön nevesítve nem találhatók meg az Szja tv.-ben. Az üzleti utazás fogalmát viszont definiálja az Szja tv. 3. § 10. pontja. Eszerint üzleti utazásnak a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében (különösen a kiküldetés), miatt szükséges utazás tekinthető, ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.
Tekintettel arra, hogy a csapatépítő tréningeken való részvétel – a feltételek teljesülése esetén – hivatali, üzleti utazásnak minősül, a programok helyszínére történő utazás és a szállás költségének a megtérítését az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Ha az adóhatóság az adott program kapcsán arra a megállapításra jut, hogy az elsősorban szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor az utazás és szállás költsége az előzőekben részletezett szabadidő program költségeihez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A szabadidőprogram részét képező költségelemek, szórakozási, kikapcsolódási célt szolgálnak, adóköteles juttatásnak minősülnek. Gokartnál, vitorlázásánál a szolgáltatás áfával növelt összegének 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.
Az étkezés
Ha a csapatépítő tréning reprezentációs (munkacélú) eseménynek minősül, akkor az étkeztetés – áfát is magában foglaló – díja az Szja tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján adóköteles. A személyi jövedelemadó alapja az étkeztetés díjának 1,18-szorosa, erre kell felszámítani 15 százalékkal az szja-t és 13 százalékkal a szociális hozzájárulási adót.
Amennyiben a csapatépítő tréning nem minősül munkacélúnak, hanem inkább csak a szabadidős program dominál, akkor az Szja tv. 70. §-a (6) bekezdésnek b) pontjában foglaltakat indokolt figyelembe venni. A személyi jövedelemadó alapja az étkeztetés díjának 1,18-szorosa, erre kell felszámítani 15 százalékkal az szja-t és 13 százalékkal a szociális hozzájárulási adót.
A csapatépítő tréningen biztosított étkezés (étel, ital), képzés díja (csapatépítő sport-, ügyességi és kulturális tevékenységek díja) és a szabadidős programok (pl.: esti karaoke, DJ) költsége egyes meghatározott juttatásként adókötelesek. Attól függően, hogy megállapítható-e az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja, vagy az Szja tv. 70. § (6) bekezdésének b) pontja alapján.
A szórakozás
Azok a költségelemek, amelyek a szabadidőprogram részét képezik, szórakozási, kikapcsolódási célt szolgálnak, adóköteles juttatásnak minősülnek. Ennek megfelelően a bowling-, gokartpálya, vagy akár a vitorlás hajó bérlése olyan ingyenes szolgáltatásnak minősülnek, amely révén a munkavállalók adóköteles bevételhez jutnak. Miután a rendezvény döntő részben szabadidőprogramra irányul, a munkáltató által viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül.
