Adott egy kft., amely hónapok óta nem végez tevékenységet, nincs bevétele. Két tagja közül az egyik ügyvezető is, akinek jelenleg van 36 órát meghaladó munkaviszonya, így nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ez a munkaviszony december végén megszűnik, ugyanakkor tervezi, hogy fiát, aki Ausztriában dolgozik, beveszi a cégbe. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a felmerülő, lehetséges esetekben?
A lehetséges variációk a következők lehetnek:
- A fiú csak ügyvezető lesz megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért ,
- A fiú ügyvezető és tag is lesz a Kft.-ben, a fiú ténylegesen és személyesen nem vesz rész a cég működésében, csak az ügyvezetést látná el.
- A korábbi ügyvezető csak tag maradna, viszont ha lenne bevétel, akkor ő működne személyesen közre.
Amennyiben a kérdésben szereplő fiú nem tagja a korlátolt felelősségű társaságnak, és megbízatásban díjazás nélkül ügyvezetés lát el, akkor az esetben biztosítási jogviszony nem jön létre, így társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni.
Ha a kérdésben szereplő fiú, aki a társaság tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt eredményez.
Tekintettel arra, hogy az a fiú Ausztriában is biztosítottnak minősül, így a következőképpen kell eljárni az esetben: A 883/2004/EK rendelet alapján több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Az A1-es nyomtatvánnyal lehet igazolni, hogy a kérdésben leírt párhuzamos keresőtevékenység kapcsán Ausztriában vagy Magyarországon áll fenn a biztosítás. Mindezek alapján javaslom az A1-es nyomtatvány mielőbbi beszerzését, amelyhez szükséges nyomtatvány elérhető.
Ha az A1-es nyomtatvány alapján Ausztriában áll fenn a biztosítási jogviszony, akkor a magyar ügyvezetés kapcsán is Ausztriában kell megfizetni a tb közterheket.
Hogyha Magyarországon állna fenn a biztosítási jogviszony akkor az osztrák jogviszonyból is Magyarországon kell megfizetni a tb közterheket és a társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetés kapcsán a következő közteher fizetés állna fenn: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés alapja havonta legalább a minimálbér, míg a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
A harmadik eset a korábbi ügyvezetője vonatkozik.
Amennyiben a korábbi ügyvezető csak tag, akkor esetében biztosítási jogviszony nem jön létre, így társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni. Ha a tag a társaságban tagsági jogviszony keretében közreműködik akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozóként biztosítottá válik és tekintettel arra, vagy esetében már nem áll fenn a legalább 36 óra foglalkoztatással járó munkaviszony, társas vállalkozóként az alábbiak szerint kell fizetnie a tb közterheket: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés alapja havonta legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum, míg a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka.
